Hírek, cikkek, vélemények az informatika világából
Hosszabb, rövidebb gondolatkifejtések, eszmefuttatások, gondolatébresztők, amelyek a hétköznapok során jutnak eszembe.
A napokban szembejött velem egy Reddit-poszt, ami betalált. Az írója arról panaszkodott, hogy a legutóbbi meetupon szakmai mélység helyett csak „vibecodingot” kapott: előadókat, akik reménykednek az AI kódjában, és közönséget, akik büszkén vallják be, hogy át sem nézik, amit a gép generált. Ez elgondolkodtatott: Vajon mi lesz a meetupok jövője
Magyarósi Csaba egyik friss Facebook-bejegyzése elég jól elkap egy olyan érzést, amit sokan csak félig viccesen, félig frusztráltan élnek meg: hogy a hétköznapi élet egyre több alapfunkciójához is valamilyen applikáció kell. A poszt meglehetősen csapongó hangvételűre sikeredett, elég sok problémát érintett. Kiindulópontja egy nagyon is földhözragadt tapasztalat: egy gyorséttermi burger,
Az utóbbi időben egyre több helyen olvashatjuk, hogy a mesterséges intelligencia, különösen a ChatGPT-hez hasonló nagy nyelvi modellek használata negatívan befolyásolhatja a gondolkodásunkat. A Bitport nemrégiben közölt egy cikket egy MIT-kutatásról, amelyben azt vizsgálták, hogyan hat az AI-chatbotok intenzív használata a kognitív képességeinkre. A kísérlet során a résztvevőket három csoportra
Bár korábban már írtam egy bejegyzést a programozói karrierbiztosításról és arról, hogyan maradhatunk versenyképesek az AI korszakában, az elsősorban azoknak szólt, akik már aktívan dolgoznak a szakmában. Most azonban szeretnék néhány tippet összegyűjteni kifejezetten pályakezdőknek, illetve azoknak, akik csak most fontolgatják, hogy belevágnak a programozói karrierbe. Az elmúlt években a
Ennek a bejegyzésnek az apropója egy nemrég olvasott cikk, amely szerint a programozók legnagyobb százalékban az elavult kódbázis (legacy code) miatt mondanak fel a munkahelyükön. A Storyblok által készített, friss 2025-ös felmérés szerint – amely 200 közép-, és nagyvállalati szoftverfejlesztő véleménye alapján készült el – a programozók 58%-a nyilatkozta azt,
A webfejlesztés világa az utóbbi években elképesztő tempóban változott. Míg korábban egy-egy dinamikus weboldal elkészítéséhez elég volt néhány sor PHP és egy kis JavaScript, ma már szinte elképzelhetetlen, hogy ne valamilyen keretrendszerre, csomagkezelőre vagy külső könyvtárra támaszkodjunk. Az új technológiák, mint az Angular, React, Vue vagy Svelte, illetve a folyamatosan
Nemrég olvastam egy Medium-on megjelent cikket, amiben a szerző a mesterséges intelligencia egy másik veszélyére hívja fel a figyelmünket. Hajlamosak ugyanis minden ötletünket, véleményünket kritikátlanul támogatni és visszaigazolni. Ez a “bólogató János-effektus” könnyen megerősítési torzításhoz, azaz egyfajta digitális visszhangkamrához vezethet, amely torzíthatja a gondolkodásunkat és gátolhatja a fejlődésünket. De vajon
Ennek a blogbejegyzésnek az indítója az SG.hu-n megjelent “A mesterséges intelligenciamodellek tökélyre fejlesztették a mellébeszélést” című cikk volt. Ezt elolvasva felmerült bennem néhány kérdés, amit véleményem szerint, érdemes körbejárni, mielőtt ítéletet hozunk. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos egyik legnagyobb félelem és zavar ma az, hogy vajon mennyire bízhatunk meg abban, amit
Az AI egyre ügyesebb, a LLM modellek már recepteket írnak, kódot generálnak, sőt, néha még a főnöködnek is visszaszólnak helyetted. Egyre több fejlesztő gondolkodik el azon, vajon mikor jön el az a nap, amikor a mesterséges intelligencia végleg átveszi a kódolás felett az uralmat, és nekünk már csak a libapásztor
Egyre inkább úgy tűnik, hogy mégsem, vagy legalábbis nem eredeti formájában. Nagyjából Barbra Streisand esete óta tudjuk, hogy ami az Internetre felkerül, az ott is marad. Az elmúlt évek, évtizedek hírei és botrányai pedig csak erősítették ezt a már-már fundamentumnak tekinthető kijelentést. Ám egyre inkább úgy tűnik, hogy a gránitszilárdságúnak