Hírek, cikkek, vélemények az informatika világából
Van valami egészen abszurd abban a történetben, amikor egy vállalat mesterséges intelligenciája állítólag segít annak, aki a vállalat infrastruktúráját akarja megtámadni. A Yandex Alice nevű asszisztense a beszámolók szerint egy ukrán drónkezelőnek kiadott újságírónak árulta el a cég adatközpontjainak címét, majd még sok sikert is kívánt neki. Ha ez valóban
Ukrán dróntámadások, lángoló orosz adatközpontok, összeomló botforgalom és egy politikai következtetés, amely túl szép volt ahhoz, hogy ne terjedjen. Csakhogy a grafikon nem azt mutatta, amit sokan beleláttak. Amikor elhallgat az internet Képzeljük el a jelenetet: Ukrajna drónokkal támadja meg az orosz Yandex technológiai vállalat adatközpontjait. Néhány napon belül látványosan
„A panaszkodás a leginkább holland módja annak, hogy ne csináljunk semmit.” Így indul az a történet, amely 2026 októberében kezdett terjedni a közösségi médiában. A főszereplő, Youssef Elkhayami azt állítja, hogy az irodája mellett évek óta ott éktelenkedett egy kátyú. Mindenki panaszkodott rá, de senki nem tett semmit. Ismerős helyzet?
A mesterséges intelligenciába ömlő pénz lassan olyan méreteket ölt, hogy már nem az a kérdés, valóban forradalmi technológiáról van-e szó. Hanem az, hogy mikor kezd annyi pénzt termelni, amennyit most beletesznek. A Bitport friss cikke pontosan ezt a kérdést járja körül: az AI-infrastruktúrára, adatközpontokra és modellekre elképesztő összegek mennek el,
Van valami egészen szórakoztató abban, ahogy az AI megérkezésével a szoftverfejlesztés hirtelen újranevezi saját magát. Ami tegnap még framework volt, ma már harness. Ami tegnap API call volt, ma function calling. A scriptből agent lett, az adatbázisból memory, az input validációból guardrail, a workflow-ból pedig AI workflow. Persze, mielőtt bárki
Van az a pillanat egy fejlesztő életében, amikor valami teljesen értelmetlennek tűnik a productionben, aztán a logok átnézése után lassan összeáll a kép. „Ezt ugyan mi a francért csinálja?” – hangzik el, majd néhány óra múlva kiderül, hogy három, egyenként teljesen logikus feltétel találkozott egy olyan kombinációban, amire senki nem
A kísérlet egy végtelenül egyszerű, mégis égető kérdéssel indult: vajon mire használható ma egy kisméretű, helyben futó nyelvi modell, ha nem nyomjuk le a torkán a fél Internetsorozatot minden egyes kérésnél, hanem egy szigorúan mérnöki keretrendszert (harness-t) építünk köré? A tesztalany egy csaknem tízéves ASUS laptop volt, a maga tiszteletreméltó,
Az AI-ról szóló beszélgetésekben az egyik leggyakrabban elhangzó állítás, hogy mostantól sokkal gyorsabban tudunk szoftvert fejleszteni. Ezt nehéz is lenne vitatni, amikor az ember nap mint nap látja, hogy egy AI néhány perc alatt képes létrehozni egy komponenst, egy API-t vagy akár egy kisebb alkalmazást. Mégis van bennem ezzel kapcsolatban
Van egy gondolat, ami egy ideje egyre többször eszembe jut az AI-os fejlesztés kapcsán. Nem az, hogy mennyire jól vagy rosszul ír kódot az AI, hanem az, hogy vajon meddig fogjuk még magát a kódot úgy kezelni, mint egy szoftverprojekt legfontosabb artefaktumát. Ma ez teljesen természetesnek tűnik. Ha belenézek egy
Az elmúlt években elég sokat foglalkoztam a kódminőséggel. Nem mondanám, hogy a Clean Code minden egyes szabályát betéve tudtam és alkalmaztam, és nyilván én is követtem el bőven olyan kódolási bűnöket, amiket ma már máshogy csinálnék. De mindig is fontos volt számomra, hogy amit kiadok a kezemből, az ne csak