Komoly nehézségekbe ütközött egy eltűnt nő felkutatása Mexikóban, miután a hatóságok olyan képeket használtak a körözéshez, amelyeken a nő külsejét erősen torzították a közösségi médiában alkalmazott szűrők.
A 30 éves Grecia Guadalupe Orantes Mendoza április 12-én tűnt el a Chiapas állambeli Ocozocoautla de Espinosa településen. A család bejelentése után a rendőrség azonnal megkezdte a keresést, és az úgynevezett Alba-protokollt is aktiválták, amely kifejezetten eltűnt nők felkutatására szolgál.
A hatóságok a nő közösségi médiás fotóit használták fel a körözési plakátokhoz, azonban ezek a képek erősen filterezettek és szerkesztettek voltak. Emiatt a képek nem tükrözték hűen a nő valódi megjelenését, ami jelentősen megnehezítette az azonosítását.
A történet gyorsan elterjedt az interneten, ahol sokan kritizálták a helyzetet. Több hozzászóló is felvetette: „hogyan találják meg, ha a képeken alig hasonlít önmagára?”.
A közösségi médiában ugyanakkor nemcsak kritikák, hanem gúnyos megjegyzések is megjelentek, ami tovább növelte az ügy körüli visszhangot.
A probléma azonban túlmutat az online reakciókon. A körözési plakátok kulcsszerepet játszanak az eltűnt személyek gyors felkutatásában, ezért különösen fontos, hogy a rajtuk szereplő képek valósághűek legyenek. Ebben az esetben viszont éppen ezek a képek hátráltatták a keresést.
Végül a nőt néhány nappal később élve találták meg egy autópálya mentén, bár az eltűnésének körülményeit továbbra is vizsgálják a hatóságok.
Az eset komoly vitát indított el arról, hogy mennyire megbízhatóak a közösségi médiából származó fotók az ilyen jellegű ügyekben. Szakértők szerint a túlzott képszerkesztés és az egyre elterjedtebb mesterséges intelligencia alapú módosítások akár életmentő kereséseket is akadályozhatnak.
