Idén június 20-án Indonéziát súlyos kibertámadás érte, amely során egy zsarolóvírusos csoport megbénította a kormányzati szolgáltatásokat biztosító egyik szerverközpontot. A hackereknek sikerült titkosítani a szerveren található összes adatot. Ez legalább 210 kormányzati szerv működésében okozott fennakadásokat. Különösen a vízumfeldolgozásban, ami jelentős káoszt eredményezett. Így az országba utazóknak hosszú ideig kellett várakozniuk, hogy hivatalosan beléphessenek Indonéziába.
Most újabb részletek láttak napvilágot az ügyről: Budi Arie, a távközlési és informatikai miniszter szerint a támadók 131 milliárd rúpiát (kb. 2,94 milliárd forintot) követelnek a titkosítás feloldásáért. A kormány azonban nem hajlandó fizetni, ehelyett megpróbálja saját erőforrásaival feltörni a titkosítást.
A látszólag irracionális döntés okát a kiberügyi és titkosítási ügynökség vezetője, Hinsa Siburian, a parlamenti meghallgatásán magyarázta el. Elmondása szerint a bűnözők által titkosított adatok 98 százalékáról egyszerűen nem készült biztonsági másolat. Emiatt elengedhetetlen valamilyen módon megszerezni a feloldókulcsot, mivel máskülönben az adatok nem állíthatók helyre. Az adatmentés elmaradása annak ellenére történt, hogy elméletileg rendelkezésre állnak az ehhez szükséges kapacitások.
Ez nem kormányzási probléma, hanem hülyeségprobléma
kommentálta a helyzetet Meutya Hafid képviselő az indonéz parlamentben.
Budi Arie elismerte, hogy a szűkös költségvetés miatt az indonéz állami szervek többsége nem készít biztonsági másolatot az adatairól, és jelenleg nem is kötelező számukra az adatmentés.
Joko Widodo miniszterelnök auditot rendelt el a szerverközpontokban, és kötelezővé teszi a biztonsági másolatok készítését az indonéz állami szervezetek számára.
Hol vannak a biztonsági mentések, Dwight?
