Egyre inkább úgy tűnik, hogy mégsem, vagy legalábbis nem eredeti formájában.
Nagyjából Barbra Streisand esete óta tudjuk, hogy ami az Internetre felkerül, az ott is marad. Az elmúlt évek, évtizedek hírei és botrányai pedig csak erősítették ezt a már-már fundamentumnak tekinthető kijelentést. Ám egyre inkább úgy tűnik, hogy a gránitszilárdságúnak hitt mondat repedezni kezdett. Van-e okunk aggódni? Tényleg akkora-e a baj?
Streisand-effektus
Streisand-effektusnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az interneten publikált információ cenzúrázására vagy eltávolítására tett kísérlet ellentétes hatást vált ki, és ennek következtében az szélesebb körben ismertté válik. A jelenség nevét Barbra Streisand amerikai művésznőről kapta, aki 2003-ban próbálta eltávolíttatni malibui házának fotóit az internetről, ám ezzel akaratlanul nagyobb nyilvánosságot generált ezeknek
Wikipedia
A digitális alexandriai könyvtár tűzesete
A cikk apropóját az a hír adta, amely nem rég keltett óriási felháborodást. Egy amerikai bíróság a könyvkiadók által indított perben nekik adott igazat, és az Internet Archive által működtetett Open Library projekt kb hét milliónyi könyvéből félmilliót örökre törölni kellett.
Az Open Library valóban úgy működött, mint egy könyvtár. Valódi könyvek digitalizált változatait lehetett kikölcsönözni, de egyszerre csak egy ember kölcsönözhette a könyvet. Így nem beszélhetünk arról, hogy bárki által korlátlanul hozzáférhetőek lettek volna a szerzői joggal védett művek.
Ráadásul sokszor nehezen hozzáférhető könyvekről is beszélünk, amelyek másokat munkájukban, tanulmányukban segítették előre. Érvelésük szerint a könyveket fizikailag megvették, azokat tárolták, csak éppen digitálisan is hozzáférhetővé tették.
Szerintük a szerzői jogot sokkal inkább védi az iparági szabványoknak megfelelő másolásvédelemmel ellátott kölcsönzési szolgáltatás, mint annak a tiltása, ami viszont elősegítheti az illegális opciók terjedését. Ezzel szemben a pert indító Amerikai Kiadók Szövetsége (AAP) arra hivatkozik, hogy az oldal nem hajlandó a szerzőktől és a kiadóktól beszerezni a szükséges engedélyeket. [Forrás]
Nem vagyok képben a jogi részével, ezt nézzétek el nekem. Viszont jogosan merül fel a kérdés, hogy akkor nem ugyanilyen támadható gyakorlat az, ha a fizikai könyvtárban egy könyv egyes lapjait lefénymásolják, és hazaviszed?
A háttérben meghúzódó AI-szál
Az egésznek valószínűleg nem is a könyv digitalizálásához, vagy az Open Library működéséhez van köze. Sokkal inkább ahhoz, hogy ezeket a nyitott digitális könyvtárakat előszeretettel használják fel a különböző nagy nyelvi modellek (LLM) tanítására. Bár hivatalosan nincs infó, sokan rebesgetik, hogy a ChatGPT többek között az Open Library projektben megtalálható könyveken is edződött.
Az Internetes tartalom egyharmada elpárolgott
Egy nemrég közzétett tanulmány pedig arról számolt be, hogy a 2013-ban közzétett tartalmak 38%-a egyszerűen már nem lelhető fel a neten. Sőt a 2013-ban indított weboldalak 25%-a már egyáltalán nem létezik. A digitális elévülésnek nevezett jelenség a közösségi média platformokon közzétett tartalmakon is észrevehető. Minden ötödik X (Twitter) bejegyzés nem elérhető már. Ennek 60%-ban az az oka, hogy az eredeti bejegyzést közzétevő fiók láthatósága privátra került. Míg 40%-ban az, hogy a profil kezelője törölte a bejegyzését.
Egy másik jelenségre a link rohadásra is felhívja a figyelmet a tanulmány. A híroldalak 23%-a, míg a kormányzati oldalak 21%-a tartalmaz törött linket. Ez a szám a Wikipedia oldalak esetében 54%. Törött linknek nevezzük azt, amikor az URL már nem létezik a szerveren, vagy maga a szerver által kiszolgált domain nem található már.
Videojátékok, amikkel már sose fogunk tudni játszani
Nem csak könyvek és tartalmak tűnnek el a semmibe. A Video Game History Foundation és a Software Preservation Network közös kutatásában arra jutottak, hogy a klasszikus videojátékok 87%-a veszélyben van, és egy nagy részük lényegében már soha nem lesz elérhető.
Weboldalukon egy szemléletes példával érzékeltetik a helyzetet. Képzeld el, ha a Titanicot csak úgy tudnád megnézni, ha találnál egy használt VHS-kazettát. Ahhoz, hogy meg tudd nézni, karbantartanád a saját régi felszerelésedet. És mi lenne, ha egyetlen könyvtár, még a Kongresszusi Könyvtár sem tudna jobbat tenni, minthogy ők megőrzik és digitalizálják a Titanic VHS-ét. De ahhoz, hogy megnézd a filmet, egészen odáig el kellene sétálnod. Nagyjából ez a helyzet a klasszikus videojátékokkal.
Azonban ez a veszély nem csak a klasszikus videojátékokat érinti. Az újabb videojátékoknál is előfordulhat, hogy legális úton már soha többet nem tudjuk beszerezni majd. Legutóbb a Microsoft jelentette be, hogy a Forza Horizon 4 lejáró licenc díjak miatt decemberben lekerül a Store-ból. Így aki addig nem veszi meg már soha többet nem fogja tudna megvásárolni.
Korábban a Ubisoft állította le a The Crew című játék szervereit, és tette lényegében teljesen elérhetetlenné azt a játékosok számára. Ennek következtében el is indult egy kezdeményezés, amely arra kéri a törvényhozókat, hogy valamilyen formában kötelezzék a kiadókat és a fejlesztőket arra, hogy az online játékuk leállítása után is játszható maradjon valamilyen formában. Ez lehet egy offline patch, vagy egy szervert létrehozó segédalkalmazás. A kezdeményezést az Európai Bizottság fel is karolta, így még akár lehet is belőle valami.
Ezeken kívül is számtalan példa akad arra, hogy egykor sikeres játékok nem érhetők már el sem fizikai, sem digitális formában. Elég csak a nagy kedvenc Need for Speed Underground 1-2 és Most Wanted részekre gondolni. Fizikai formában még csak-csak akad PC-s és PS2-es verzió, de digitálisan már csak a virágbolti verzió marad.
Tényleg minden eltűnik?
Ezzel talán rá is kanyarodhatunk arra a kérdésre, hogy akkor tényleg minden eltűnik-e? A különböző torrent oldalakon rengeteg játék található meg. Így például az NFS Underground széria és a Most Wanted is letölthető mindenféle nehézség nélkül. A hozzájuk kiadott különböző textúra modokkal pedig olyan grafikát varázsolhatunk nekik, hogy még a legújabb videokártyákat is megizzasztja.
A korábban említett tanulmány is picit félrevezető, az ugyanis csak azt vizsgálta, hogy a tartalmat közzétevő oldal elérhető-e. Azt már nem, hogy esetleg a tartalomról készült-e máshová másolat, vagy azért nem elérhető, mert más domain alatt fut az oldal, ugyanazzal a tartalommal?
Nagyon jó példa erre a gamestar.hu esete, ahol az átnevezés után a domain is változott gsplus.hu-ra. A tartalom viszont megmaradt. Ez látszik abból is, hogy a keresőben még 2001-es cikkekre is rá tudunk szűrni. Ez alapján a gamestar.hu összes tartalma eltűnt az Internetről a tanulmány szerint. Véleményem szerint, így ez a tanulmán nem erősíti azt a pár helyen [itt és itt] felcsapó sötét gondolatot, hogy akkor minden eltűnik néhány évtizeden belül az Internetről.
Az Internet Archive-t érintő törlés sem jelenti azt, hogy a könyvek teljesen eltűntek volna. Hiszen fizikailag és a kiadók által biztosított felületeken továbbra is elérhetők, megvásárolhatók a könyvek. Az más kérdés, hogy miért adna ki valaki több ezer forintnak megfelelő összeget egy olyan könyvért, amiből lehet, csak egy-egy fejezetre lenne szüksége.
A másik fontos észrevétel a hírrel kapcsolatban, hogy nem tudjuk pontosan milyen könyvek kerültek le az Open Library virtuális polcairól.
Mi számít értékesnek?
Ezzel pedig eljutunk egy olyan kérdéshez, amely lehet, hogy túlságosan messzire visz, de muszáj elgondolkodni ezen. Vajon minden érték-e, amit az emberiség előállít és ilyen vagy formában elérhetővé válik?
A fenti példákból számomra az látszik, hogy sokan az érzelmeiktől vezérelve háborodnak fel egy-egy döntésen, és csak kevesen gondolják végig a történteket. Nem minden könyv hordoz értéket (lásd ponyvaregények), és nem minden videojáték vagy cikk érdemes arra, hogy örökre fennmaradjon.
Miért kellene fennmaradnia az utókor számára például bármilyen dezinformációt hordozó vagy egy összeesküvés-elmélettel teleszórt cikknek? Miért kellene egy olyan videojátéknak fennmaradnia, ami lehet, hogy csak egy gagyi folytatás volt, vagy eleve úgy készült, hogy a kiadó lelki szemei előtt csak a rengeteg pénz lebegett?
Sokszor valaminek az értéke inkább eszmei, mint valós fizikai értékkel meghatározható. Gyakran az érzelmek, a nosztalgia vagy éppen a belevetett hit az, ami felhajtja adott dolog árát.
Sem a fenti tanulmányban szereplő netes tartalmakról, sem az 500 000 eltávolított könyvről, sem az odaveszett videojátékokról nem tudjuk, hogy valójában milyen minőségű tartalmak voltak.
Ez pedig elvezet oda, hogy vagy azt állítjuk, hogy az Interneten lévő tartalmak semlegesek, és minden egyformán fontos, vagy pedig azt, hogy meg kell különböztetni értékes és kevésbé értékes tartalmakat. Egy tartalom értékét viszont ki vagy mi fogja eldönteni?
Jelenleg az előbbi zajlik leginkább, ugyanis Mancika néni kommentje vagy bejegyzése egyenrangúként jelenik meg egy szakértő hozzászólásáéval az Interneten. Ez nyilván semmiképp sem jó, hiszen egy átlagember nehezen tudja egymástól így megkülönböztetni a hiteles és nem hiteles forrásokat, és hajlamosabbak lehetnek felülni az érzelemfűtött, az irracionális énünkre ható bejegyzéseknek, véleményeknek.
Hasznosság, mint érték
Természetesen mondhatjuk azt, hogy valaminek az értéke a hasznosságában rejlik. Hiszen miért ne lehetne Mancika néni süti receptje hasznos azok számára, akik sütiket sütnek? Egy szakértő hozzászólása, megjegyzése is hasznos lehet azoknak akiket érdekel a téma. Lehet, hogy olyan új információkkal egészíti ki az eredeti témát, amiből mindenki tanulhat.
Csakhogy ez esetben a második állítás lép életbe: valaki vagy valakik (egy csoport) meghatározzák valaminek az értékét. Más számára nem lesz érték Mancika néni süti receptje, és más számára nem lesz a szakértő hozzászólása hasznos. A hasznosság, mint érték tehát relatív fogalom.
Nincs minden veszve
Manapság, amikor egyetlen nap alatt több információt hozunk létre, mint az emberiség eddigi történelmében összesen, én úgy gondolom, hogy bőven több információ érhető el bárki számára, mint korábban. Legfeljebb csak nehezebben beszerezhető.
Viszont, ha az LLM-ek odáig jutnak, akkor már nem is nagyon fogja érdekelni az embereket az, hogy a ChatGPT vagy más AI honnan szedi össze az információkat. Egyszerűen csak ott lesz.