Időnként újra és újra felbukkan egy vagy több cikk a no-code/low-code megoldások nagyszerűségéről. Ilyenkor a szenzációhajhász cikkek sorra írják, hogy vége a fejlesztőknek, hiszen már nem is kell programozni. Aztán a másik tábor meg hülyeségnek nevezi az egészet. Biztosan van arany középút a kettő között, megpróbálom megtalálni ezt az arany középutat.
Mi a no-code és low-code? Mi a közös és mi a különbség?
Legtöbbször egymás szinonimájaként használják pedig a kettő eléggé eltér egymástól, de alapvetően a közös bennük, hogy különösebb programozói tudás nélkül is lehet bennük működő appokat/weboldalakat alkotni. Fontos kihangsúlyozni a működő szót, itt ugyanis nem prototípus készítésről van szó!
Olyan platformok ezek, ahol minimális vagy semmilyen programozói képességgel grafikus felületen összehuzogatva alkothatunk meg egy alkalmazást/appot/weboldalt. Ezt úgy képzeljük el, hogy az egyes funkciókat logikai építőkockákra bontják a platformok, amit a felhasználó aztán akár tetszés szerint drag and drop módszerrel egymás után rendezhet, vagy akár sablonból is dolgozhat.
A no-code és a low-code között az a legnagyobb különbség, hogy a no-code nem ad akkora testreszabhatóságot, mint a low-code platform. A low-code platform megengedi, hogy akár mélyebben is belenyúlj, ha esetleg olyan egyedi megoldás szükséges hozzá. Írhatsz hozzá modult, plugint, egyedi adatbázis lekérdezéseket is akár. A no-code platformokon erre nincs, vagy csak nagyon korlátozottan van lehetőséged.
Mire jó egy no-code/low-code platform?
Rengeteg mindenre, de tényleg rengeteg mindenre. Ha megnézzük a platformok listáját találunk pár ismerős nevet.
A WordPress-t talán nem kell bemutatni, bármilyen meglepő az is low-code platform, hiszen ha az ember úgy akarja egy pár perces telepítést követően már saját blogot írhat, de ha jobban ért hozzá, akkor akár teljes sablonokat/bővítményeket is létrehozhat benne.
A Shopify szintén egy low-code platform, hiszen az üzleti logikát ők megoldják, és API hívásokon keresztül tudod üzemeltetni a saját webáruházadat.
De sokan használják a Salesforce CRM-t is, amelyet elsősorban az üzleti életben használnak előszeretettel.
Jól látható, hogy elég széles spektrumon helyezkednek el a platformok.
Legtöbbször azért szeretik a cégek a no-code/low-code platformokat, mert minimális betanulással bárki könnyedén készíthet egy pofás felületet például a pénzügy számára, ahol diagramokon és táblázatokon keresztül láthatják a bevételeket és kiadásokat például. És ehhez a feladathoz nem kell fejlesztői kapacitást lekötni, egyszerűen csak odaadjuk egy embernek, aki járatos valamelyik platform használatában és összedobja 1-2 nap alatt.
Költséghatékony és praktikus, hiszen a fejlesztőknek nem kell foglalkozni az ilyen kérésekkel, de az üzlet számára mégis jól jön, hogy gyorsan megkapják azt amit kérnek.
Mennyire újkeletű a no-code/low-code platform?
Igazából abszolút nem újkeletű dologról van szó. Bár időnként megnövekszik a hype körülöttük és több cikk jelenik meg a témával kapcsolatban. Ahogy ez történt most 2022 elején is: hirtelen nagyon sok cikk, és podcast jelent meg a no-code/low-code kapcsán, igazán forró téma lett belőle.
Mi az előnye egy no-code/low-code platformoknak?
Ahogy fentebb is említettem, költséghatékony megoldások, praktikusak és gyorsak. Nem a fejlesztőknek kell megírni az alkalmazást, hanem egy minimális betanulással szinte bárki képes rá. Gyorsan összedobható az alap, amit aztán tovább lehet reszelgetni, finomítani.
Persze lehetne most azt mondani, hogy “de hát vannak az egyedi igények”. Igen, ez valóban igaz, de az is igaz, hogy a legtöbbször az egyedinek hitt igények sem egyediek. Máshol már van rá valamilyen megoldás: hidd el, nem te akarod megcsinálni az első időpontfoglalós applikációt a helyi kozmetika/fogorvos/rendezvényszervező cég számára. 🙂 Ilyen esetekben kifejezetten jól jöhetnek ezek a platformok.
Egy nagy cégnél is jól jöhet ilyenben elkészíteni egy alkalmazást, ahol nincs fejlesztői kapacitás rá, vagy nem feltétlenül szeretnének egy külön fejlesztési projektet indítani egy report eszköz elkészítésére, de szeretnének már az Excel táblák világán túllépni.
Mi a hátránya a no-code/low-code platformoknak?
A legnagyobb probléma szerintem a függőség, hiszen óhatatlanul is függővé tesszük az alkalmazásunkat egy rendszertől. És itt nem arról van szó, hogy egyik pillanatról a másikra megszűnik az adott platform támogatottsága, bár erre is akad példa.
Elég csak a WordPress-re gondolni és azok bővítményeire. Hány és hány olyan hírt hallani, hogy valamelyik bővítményben kritikus sebezhetőséget találtak? Hány meg hány olyan eset van, hogy egy bővítmény frissítése után megdöglik az egész oldal? Ezekről nem mi döntünk. Ezeket a hibákat nem mi építjük bele a rendszerbe, mégis ott vannak. Ezek a rendszerek sem 100% megbízhatók, és bizony előfordulhat, hogy egy-egy frissítés tönkreteszi a korábbi projekteinket.
Természetesen tisztában vagyok vele, hogy egyedi fejlesztésnél is sok könyvtárat és kész modult használunk, de ott jobban kézben tarthatók ezek a függőségek és minimalizálható a hatásuk.
A másik nagy probléma, hogy egy idő után már szűkössé vállnak ezek a rendszerek, úgy érezzük, hogy korlátoznak minket. Ilyenkor bizony elkerülhetetlen az egyedi fejlesztés. Ami ugye azért kellemetlen, mert ha a megrendelővel először kifizetettük a low-code platformban összeállított termék árát, utána sokszor nehezen fizetnek azért, hogy teljesen egyedire legyen újra írva nulláról.
Szintén csak WordPress-es példát tudok hozni: több WordPress-WooCommerce webáruházzal találkoztam, ahol sajnos mindig felmerült, hogy egyedi megoldásra kellene cserélni, mert rengeteg probléma van a jelenlegi platformmal. Viszont a legtöbbször nem emellett döntöttek, hanem inkább szolgáltatót váltottak, felraktak még egy optimalizáló bővítményt stb.
Elveszik-e a fejlesztők munkáját a no-code megoldások?
A válasz egyértelműen nem, annak ellenére is, hogy több cikk azért próbálja ennek ellenkezőjét sugallni. Egyrészt ezeket a platformokat is meg kell valakinek írnia, le kell valakinek fejlesztenie. Másrészt mindig lesznek egyedi igények, amik miatt mindig szükség lesz az egyedileg összerakott rendszerekre.
A no-code megoldások nem kiváltani, csak segíteni tudják a fejlesztők munkáját: sok monoton munkától kíméli meg a fejlesztőt, eközben sok ember számára lehet “kapudrog” egy-egy low-code platform a programozás világába.
Mi a no-code/low-code platformok jövője?
Bár sokan nem jósolnak nagy jövőt ezeknek, én mégis úgy gondolom, hogy az állandósuló programozó hiány miatt mindig szükség lesz ilyen platformokra, és még mindig bőven van hely a piacon az új belépők számára is. Tehát, ha úgy gondolod, hogy meg tudod írni a következő nagy, felhasználó-, és fejlesztőbarát CRM rendszert, akkor nosza, csapj bele! 🙂