Hírek, cikkek, vélemények az informatika világából
Komolyabb hangvételű, szakmaibb cikkek gyűjteménye, amelyek egy-egy témakör köré épülnek. Ezekben a cikkekben mélyebben is belemegyünk a témákba, és próbálok átfogó képet nyújtani az olvasónak.
A szoftverfejlesztésben gyakran halljuk a “tiszta kód” és a “jó tervezés” kifejezéseket, de mit is jelentenek ezek a mindennapi munka során? Az objektumorientált programozás világában az egyik legfontosabb iránytű a SOLID elvek ötösfogata. Ezek az alapelvek segítenek abban, hogy a kódunk ne csak működjön, hanem könnyen érthető, bővíthető és karbantartható
Akár kezdőként, akár tapasztalt fejlesztőként dolgozol, biztosan találkoztál már ismétlődő programozási problémákkal, amelyekre újra és újra megoldást kellett keresned. A szoftvertervezési minták pontosan ezekre a visszatérő helyzetekre kínálnak jól bevált, újrahasznosítható sablonokat. Ezek a minták nemcsak leegyszerűsítik a fejlesztési folyamatot, hanem segítenek abban is, hogy a kódod átláthatóbb, karbantarthatóbb és
Te is biztosan tapasztaltad már, hogy a kedvenc alkalmazásodban egyik napról a másikra eltűnt egy funkció, amit rendszeresen használtál – vagy éppen az egész app “butábbnak” érződik. Ilyenkor joggal leszünk dühösek, és merül fel bennünk a kérdés: miért döntenek úgy a fejlesztők vagy a cégek, hogy kivesznek jól bevált funkciókat
Időnként újra és újra felbukkan egy vagy több cikk a no-code/low-code megoldások nagyszerűségéről. Ilyenkor a szenzációhajhász cikkek sorra írják, hogy vége a fejlesztőknek, hiszen már nem is kell programozni. Aztán a másik tábor meg hülyeségnek nevezi az egészet. Biztosan van arany középút a kettő között, megpróbálom megtalálni ezt az arany
Az elmúlt héten kétszer is belefutottam ebbe a témába, így gondoltam egy rövid blog bejegyzést megeresztek róla. Egészen konkrétan arról van szó, hogy a böngészők mostmár támogatják a loading=”lazy” tag-et, így mostmár – elméletben – elhagyhatók a lazyload-os JavaScript könyvtárak a projektekből. Munkahelyen code review során láttam azt, hogy az
Jó pap holtáig tanul, a jó programozó pedig a következő Unhandled Exception-ig, tartja az ősi dakota közmondás. A napokban visszatekintettem 1-2 projektemre, és rá kellett döbbennem, hogy bizony baromira túltervezettek lettek. Mi is ez? Hogyan estem ebbe a csapdába? Milyen veszélyeket rejt? Hogyan kerülhetjük el? Mi a túltervezettség? Túltervezettségről, angolul
Minden május első csütörtökén tartják a jelszó világnapját, amit az Intel hozott létre, és ezzel bővítve a világnapok hosszú listáját. A jelszó világnapját először 2013-ban tartották meg, ami egyfelől felhívás a megfelelő jelszavak használatának fontosságára, és egyben emlékeztető arra, hogy a jelszavainkat lecseréljük valami újra. Ennek a napnak az apropóján
Nemrég egy projektem kapcsán belefutottam egy olyan problémába, hogy a korábban használt Gmail-es, SMTP megoldás már nem működött. Némi kutakodás után kiderült, hogy ha a kétlépcsős azonosítás be van kapcsolva, akkor ez a beállítási lehetőség nem elérhető. Gondoltam semmi baj, akkor használom a tartalék Gmail fiókokat. Ekkor azonban megláttam, hogy
Most, hogy én is átálltam a “setít oldalra”, vagyis lett egy Apple iPhone 12 Pro-m, egy furcsa hibajelenségre lettem figyelmes. Először csak egy ember jelezte, majd bátyám is mondta, hogy nem küldi el a telefonja az SMS-eket, és azt írja, hogy a kézbesítés sikertelen, viszont az általam küldött SMS-eket megkapja.
Az utóbbi időszakban elég sok NFT-vel kapcsolatos hírt lehetett olvasni az Internetes médiákban. A hárombetűs kifejezés vagy azért szerepelt a híroldalakon, mert elképesztő összegekért kelt el egy-egy digitális tárgy, vagy azért, mert az NFT őrületet kihasználva csalók és támadók hihetetlen pénzekhez jutottak. Esetleg azért, mert ehhez hasonló elemző, elmélkedő cikkek