Hírek, cikkek, vélemények elsősorban IT security és gaming témakörben
Időnként újra és újra felbukkan egy vagy több cikk a no-code/low-code megoldások nagyszerűségéről. Ilyenkor a szenzációhajhász cikkek sorra írják, hogy vége a fejlesztőknek, hiszen már nem is kell programozni. Aztán a másik tábor meg hülyeségnek nevezi az egészet. Biztosan van arany középút a kettő között, megpróbálom megtalálni ezt az arany
Sokan vannak, akik most szeretnének elkezdeni programozni, és a bőség zavarában nem tudják, hogy melyik programozási nyelvvel kezdenék. Számtalan szempont szerint kezdhetjük meg első, bizonytalan lépéseinket programozói karrierünket rögös útján: a fizetés, a programozási nyelv időt állósága, mennyi segítséget kapunk fórumokon (*köhög* Stackoverflow *köhög*). Ám ezeken túl van egy olyan
Tegnap fejeztük be a Stranger Things 4. évadának első felének megnézését a Netflixen, és a 6. részben van egy jelenet, amikor a srácok távolról behackelik magukat egy számítógépbe, és a kijelzőn mindenféle kódok jelennek meg. Fejlesztőként egyértelmű volt, hogy kikockáztam a jeleneteket, amikor mutatták a kódot, ezzel őrületbe kergetve kedves
Az elmúlt héten kétszer is belefutottam ebbe a témába, így gondoltam egy rövid blog bejegyzést megeresztek róla. Egészen konkrétan arról van szó, hogy a böngészők mostmár támogatják a loading=”lazy” tag-et, így mostmár – elméletben – elhagyhatók a lazyload-os JavaScript könyvtárak a projektekből. Munkahelyen code review során láttam azt, hogy az
Jó pap holtáig tanul, a jó programozó pedig a következő Unhandled Exception-ig, tartja az ősi dakota közmondás. A napokban visszatekintettem 1-2 projektemre, és rá kellett döbbennem, hogy bizony baromira túltervezettek lettek. Mi is ez? Hogyan estem ebbe a csapdába? Milyen veszélyeket rejt? Hogyan kerülhetjük el? Mi a túltervezettség? Túltervezettségről, angolul
Nemrég beregisztráltam Tiktok-ra, és meglepő módon nem a seggrázós csajokat mutogatja nekem az algoritmus, hanem tényleg egészen jó tartalmakat dobál elém. Aztán elém dobta az egyik tiktok videós (azért se fogom leírni, hogy tiktokker), tartalmát, amiben az egyik munkájuk során tapasztalt furcsa hibajelenség kapcsán tette fel a címben is a
Már néhány napja az új évet tapossuk, és biztos, hogy vagyunk páran, akik még mindig 2021-et írunk a dátum mezőkbe. Ezt már megszoktuk, kell pár nap míg átáll az agyunk, főleg ilyen időkben, mikor a kelleténél kicsi jobban összefolynak a napok, hetek, hónapok. A számítógépes rendszereknek azonban – általában –
A játékfejlesztés több szempontból sem egy egyszerű folyamat. Gyakori, hogy menet közben változik a koncepció, új elemek kerülnek bele vagy a korábban belerakottakat kukázzák a készítők. Ez utóbbiakat nevezik cut-content-nek. Ez egy hosszas, kreatív folyamat, amely során gyakran kell trükkökhöz folyamodni, hogy a felhasználói élmény ne csorbuljon. A trükközések másik
Bárkivel előfordul, hogy követ el hibákat munkahelyén. Ahogy mondani szokták: ahol fát gyalulnak ott hullik a forgács. Velünk, programozókkal sincs ez másként: néha elfelejtünk egy-egy sorvégi pontosvesszőt, különböző eseteket hagyunk figyelmen kívül, és még sorolhatnám. Ezeket teszteléskor gyakran észrevesszük vagy észreveszi a tesztelő, de ha benne is maradnak a kódban
„This JavaScript code powers a 1,500 user intranet application” if („true” === „true”) 🤔