Szedjük darabokra a Stranger Things 4. évadának hekkelős jelenetét!

Ha tetszett, oszd meg ismerőseiddel!

Tegnap fejeztük be a Stranger Things 4. évadának első felének megnézését a Netflixen, és a 6. részben van egy jelenet, amikor a srácok távolról behackelik magukat egy számítógépbe, és a kijelzőn mindenféle kódok jelennek meg. Fejlesztőként egyértelmű volt, hogy kikockáztam a jeleneteket, amikor mutatták a kódot, ezzel őrületbe kergetve kedves feleségemet. 😀

A fenti képen látszik a távoli gép terminálja, amin mindenféle kódok jelennek meg. Az első hét sor eléggé C#, ami azért érdekes, mert a sorozat 1983-ban játszódik, a C# első verziója pedig 2001-ben jelent meg.

Láthatunk továbbá egy Microware.SqlServer.Server sort, itt valószínűleg kicserélték a Microsoft nevét mindenféle jogi problémák elkerülése miatt.

Jön pár értelmetlen sor, amik közül csak a Turbo C++ tűnik ki. Ez egy létező programozási nyelv, ami 1990-ben jelent meg először, szintén jóval a sorozat idővonala után.

A képernyő továbbgördül

A képernyőn továbbgördül a tartalom, és újabb érdekességek tárulnak elénk. A BitC lehet, hogy a BitCoin-ra utal, míg a CoffeeScript egy létező programnyelv, aminek első verzióját 2009-ben mutatták be.

Alatta látunk egy iframe-t, és a kódot jobban megnézve egy egyszerű donate gomb vagy donate felület lehet. Az érdekesség az, hogy az adjust.crawl.org valószínűleg létezett korábban, legalábbis a crawl.org egy létező domain-re visz.

Az URL-ben szereplő htsps természetesen egy nem létező protokoll.

Egy vágás után

Ezután a laikus számára csak hatalmas összevisszaság látszik, de egy szakavatott szem rengeteg finomságot kiszúr. Egyrészt ez egy egyszerű HTML kód, inline-style megoldásokkal. A HTML egy leíró nyelv, aminek első változatát Sir Tim Berners-Lee 1993-ban a CERN-nél talált ki. Ám a div tag-ek még ennél is később jelentek meg a HTML dokumentumokban.

Az inline-style stílusokban látható display:flex és flex-flow:row CSS tulajdonságok, tehát a flex-box rendszer még egészen fiatal, 2009-ben jelent meg az első verziója, 26 évvel a sorozat idővonala után.

Látunk kikommentezett inline-style kódot a /*width: 110px;*/ személyében.

A kép alján látunk egy img HTML taget, amiben egy BMP képfájl van, amit manapság már ritkán használunk, főleg weboldalaknál halt ki, hiszen óriási méretűek is lehetnek ezek az állományok. Manapság már szerencsére megfelelő képtömörítő algoritmusok léteznek arra, hogy jó minőséget alacsony méret mellett tudjunk prezentálni. A Google már szinte megköveteli a WEBP használatát, de a közeljövőben elterjedhet az AVIF fájlformátum is.

Az img tag-nél maradva látunk egy srcset attribútumot, ami ugye arra szolgál, hogy a reszponzív weboldalakon a képeket a megfelelő méretben töltse be. Nem mondok nagy újdonságot, ha elárulom, hogy az srcset attribútum 2013-tól érhető el, tehát a sorozatbeli számítógép akár 30 évvel is megelőzhette a korát. 😀

A jelenetben a képernyő továbbgördül, és eljutunk egy form-hoz, amiben látunk egy beviteli mezőt. A beviteli mezőnek pedig van egy értéke, htsp://webaccess.yutani1980.nu/mahtnez/. Az URL eleve hibás, mivel htsp protokoll nem létezik, csak http és https van.

Apró érdekesség, hogy a .nu TLD Niue domain neve, amit 1997-ben hoztak létre, tehát szintén jóval a sorozat idővonala után.

Ha beírjuk a böngészőnkbe az URL-t, akkor egy jópofa átirányítást kapunk. 🙂

Programkódok filmekben

A filmekben, sorozatokban gyakran láthatunk forráskódot, ám a legtöbbször ezek alibizések, és nem valós, értelmes kódot láthatunk, vagy legtöbbször ömlesztett HTML kódot látunk valami hiperszuper hi-end technológiának eladva.

Persze vannak üdítőkivételek, mint például a Mr. Robot. Ezekről lehet, hogy összeszedek egy hosszabb bejegyzést is a későbbiekben.

Véleményem a Stranger Things 4. évadáról – ha valakit érdekel

Nem írnék hosszú cikket már, mivel mások megtették helyettem, de azért egy rövidke bekezdést mégis csak szánnék a 4. évadnak. Összességében nekem nagyon tetszett a negyedik évad. Sokkal jobb volt, mint az előző három. Igen, számomra, még az első évadot is felülmúlta.

A második és harmadik évad valahogy nem maradt emlékezetes számomra, ám a negyedik évad abszolút favorit. Így visszatekintve az előző két évadra végülis mondhatjuk azt, hogy töltelék évadok voltak, legalábbis számomra. Az ezekben látott események utóhatásai csúcsosodnak ki a mostani évadban.

A jelenlegi utolsó, hetedik rész, 1 óra 40 perces játékideje úgy elhussant, hogy fel se tűnt. Pedig ilyen hosszússággal általában mozifilmek rendelkeznek. A múlt hétvégén megtekintett magyar sci-fi romantikus vígjáték, a Zanox is csak 85 perces volt! Állítólag lesz a Stranger Things-ben bőven 2 óra feletti rész is. Ha ezt a feszültségkeltést fent tudják tartani, akkor jöhet.

Tetszik, hogy többszálon futnak az események, és bár ide-oda ugrálunk, mégsem érzem azt, hogy elvesztettem volna a fonalat. A képi világa pedig atyaúristen! Sokkal filmesebb a látványvilág, és a vágásokon is látható, hogy sokkal profibb az egész.


Ha tetszett, oszd meg ismerőseiddel!