Idén februárban a Google bejelentette, hogy végleg bezárja a közösségi platformját, a Google+-t, amit már csak üzleti felhasználók érhettek el. Ennek apropóján gondoltam utánanézek néhány nagyobb vagy érdekesebb Google által elkaszált projektnek.
Google Talk (2005-2017)
2005-ben indította el a Google a Talk vagy sokak által Gtalk/Gchat néven ismert azonnaliüzenet-küldő alkalmazását. A szoftver érdekessége volt, hogy az asztali kliens verziója csak Windows operációs rendszereken volt elérhető, valamint nem rendelkezett széleskörű lokalizációval, így idehaza angolul használhatták az emberek.
2006. július 28-ától a Google Talkba beépítették a szerveroldali hangposta, a fájlküldés, valamint a Winamppal, Windows Media Playerrel stb. lejátszott aktuális szám kijelzésének lehetőségét, ami akár a Google keresési előzményekben is eltárolható.
Wiki
2015-ben kezdte el a Google módszeresen leépíteni a Gtalk-ot. Kezdetben csak azt tiltotta meg, hogy a windowsos kliensprogram elérje a felhasználó fiókját.
Ezután a böngészőben megnyitott Gmail-es chat-et, illetve a Google Chrome egyik appját, a Google Hangouts-ot kínálták fel helyette. A cég célja az volt a döntéssel, hogy növelje a Hangouts forgalmát, és hogy egységesítse a használt üzenetküldő platformokat. Hogy aztán pár évvel később a Hangouts-ot is kinyírja.
A Google Talk elkaszálása egyértelműen egy egyszerűsítési folyamat végeredménye volt. Ekkor még a Google-nek négy különböző üzenetküldő alkalmazása volt különböző feature set-tel. Így érthető, hogy fókuszálták az erőforrásaikat egyetlen programra.
Picasa (2002 – 2015)
A Picasa egy felvásárlást követően került a Google kötelékébe, és eredetileg fotók alapvető szerkesztésére szolgált: méretezni, vágni lehetett a fotókat, vörösszem eltávolítóval is rendelkezett, és albumokba rendezhettük a fényképeket.
A Picasa filozófiájának egyik alapelve, hogy soha nem írja felül az eredeti képeket, ezt úgy oldja meg, hogy a Picasával végzett módosítások csak a különbségfájlokban tárolódnak el, és csak a programon belül látszanak. Ahhoz, hogy más szoftverekben is használhatók legyenek a változások, a képeket exportálni kell. A képeket fel lehet tölteni a Picasa Web Albumsra, ami egy ingyenes internetes tárolóhely.
Wiki
A Picasa Web Albums egy olyasmi szolgáltatás volt, mint a Flickr: online tárolhattuk és tehettük közzé a képeinket. Kezdetben ezt 250MB-os tárhellyel tehettük meg, később kibővült 1GB-ra. A további tárhelyért persze fizetni kellett.
A fizetős felhasználók videókat is feltölthettek a tárhelyükre. 2007. június 27-étől a Picasa Web Albumsban minden albumhoz, és az egyes képekhez is helyszíneket lehet hozzárendelni, a képeket a térképen oda lehet húzni a hozzárendelt helyszínhez.
A Picasa végét a Google Photos megjelenése hozta el, mivel a Google úgy gondolta, hogy jobb, ha egy termékre összpontosítják a figyelmüket, ezzel jobban kiszolgálva a felhasználók igényeit.
Wave (2009 – 2012)
A Google Wave egy olyan online kommunikációs felületet képzett, ami ötvözte a chatet, a wikit, az emailt. A Google Wave egyik nagy előnye abban lett volna, hogy nyíltforráskódú volt, így bárki fejleszthetett hozzá külső alkalmazásokat.
A Wave-t 2012-ben a Google-től az Apache Software Foundation vette át, és egészen 2018-ig gondozták.
A Google Wave több dolog miatt vérzett el: a Google szerint a felhasználók nem igazán kaptak rá a Wave használatára, ám a Google sem tett meg mindent azért, hogy megszerettesse a platformot az emberekkel.
A Google I/O konferencián bejelentett Wave-t ugyanis csak meghívott felhasználók használhatták, és csak meghívott fejlesztők fejleszthettek hozzá külső alkalmazásokat. A felületre belépve egy egyórás videó fogadta a felhasználókat, amiben elmagyarázták a platform lényegét.
Ma a Wave-hez legközelebb álló platform talán a Slack.
Bump! (2009 – 2014)
A Google a Bump! alkalmazáshoz egy startup cég felvásárlásával jutott hozzá. A szoftver lényege, hogy úgy küldhettek a felhasználók át egymás telefonjára bármilyen adatot, fájlt, jegyzetet, képet, videót, hogy összekoccintották a mobiljaikat.
Az a furcsa, hogy a Bump! megoldása megélt öt évet, én ugyanis igencsak ódzkodnék attól, hogy a drága telefonomat összekoccintsam máséval. Bár hivatalos indok sosem volt közölve a Bump! leállításáról, vélhetően nem terjedt el az a megoldás, és az NFC-s fájátvitel elterjedésével pedig végleg megpecsételődött a sorsa.
Pixate (2012 – 2016)
A Pixate és egy felvásárlással került a Google tulajdonába, és 2015-re egészen népszerű is lett az alkalmazás. A Pixate elsősorban designereknek készült, akik könnyedén létrehoztak prototípusokat és képernyőképeket egy alkalmazás ötlethez.
A prototípusok elkészítése azért jó, mert programozást nem igényelnek, könnyen változtathatók, így gyorsan elkészíthető több különböző verzió is egy adott képernyőről, amit egy meetingen megbeszélhetnek és kiválaszthatják a legjobbat közülük.
A Google itt sem részletezte, hogy miért szünteti meg a Pixate szolgáltatását, de egészen biztosan a 2016-ban megjelent Google Material Design és a hozzákapcsolódó Material Tools lehetett az oka annak, hogy elkaszálták.
Hire by Google (2017 – 2020)
Ahogy a neve is mutatja egy munkaerő-toborzó felület volt a Hire by Google, ami a G Suite ökoszisztémához kapcsolódott.
A megszűnése mögött egyszerű piaci érdektelenség áll: nem igazán kaptak rá a felhasználók a használatára.
Az eredeti elképzelés szerint a toborzási folyamatot összekötötték volna a Gmail-lel és a Naptárral. Például a Naptárba bekerültek volna az állásinterjúk időpontjai. Viszont ennél többet nem tudott nyújtani az egyébként meglehetősen túlzsúfolt toborzási folyamat követő szoftverpiac többi résztvevőjéhez képest, így az emberek nem szívesen váltottak az új platformra.
Az utolsó döfést az okozta, hogy nem tudtak alkalmazkodni az USA-n kívüli jogszabályokhoz sem, és az EU-s adatvédelmi törvények miatt többször is feszültség volt a hatóságokkal.
Quickoffice (2013 – 2014)
A Quickoffice mobiltelefonokra hozta el az irodai alkalmazásokat: táblázatokat, szöveges dokumentumokat és prezentációkat szerkeszthettünk velük az okostelefonjainkon. A Google elképzelése szerint ráadásul a telefonon megkezdett dokumentumokat könnyen és zökkenőmentesen folytathattuk a számítógépünkön.
A Quickoffice ha úgy vesszük lényegében nem szűnt meg, csak átalakult: hiszen éppen a Google Dokumentumok/Táblázatok miatt került ki a mobilapp áruházakból.
Google Toolbar (2000 – 2021)
A Google Toolbar alkalmazása egészen hosszúéletű volt. 21 évnyi működés után, tavaly kaszálták el teljesen, ami érthető is, hiszen már eljárt felette az idő.
Én ugyan nem használtam a Google Toolbar-t, sem egyéb toolbar-okat, de szinte mindig volt olyan ismerősöm akinek tele volt a böngésző ablaka ezekkel. Aztán csodálkozott, hogy miért lassú a számítógépe. Így szinte mindig ezek eltávolításával kezdtem a gyorsítást.
A Google Toolbar viszont egészen sokáig nagyon népszerű volt, és volt olyan év, hogy a Google teljes keresésének 12%-át adta ez a böngészőbeépülő bővítmény.
Manapság már a legtöbben nem használják ezeket a bővítményeket. Ráadásul mivel a Google Chrome uralja a böngésző piacot, így már nincs szükség ilyen megoldásokra sem.
Google Cardboard (2014 – 2021)
A Google is szeretett volna beszállni a VR piacra és szerette volna mindenki számára elérhetővé tenni a VR élményt. Ezért a Google egy olcsó, kartondobozból és műanyag lencsékből álló headsetet dobott piacra, amibe a felhasználó becsúsztathatta az okostelefonját. Az okostelefonra telepített alkalmazás segítségével pedig VR-élményt élhetett át.
A Cardboard meglepően népszerű lett, sokan keresték az összehajtogatható (15 millió eladott példány 2017. márciusig) VR headsetet, és éppen a népszerűség volt az, ami kinyírta a terméket.
A Google látva a termék népszerűségét még nagyobban kezdett gondolkodni, és prémium minőségű headsetet álmodott meg. Ez lett a 2016-ban bejelentett Daydream platform, ami azonban nem lett túl sikeres, így 2019-ben megszüntették.
Ezt követően a Google még mindig megpróbált életet lehelni a Cardboard-ba és a Daydream-be: bejelentették, hogy nyíltforráskódúvá teszik az SDK-t, és hogy újabb funkciókat terveznek bevezetni a szolgáltatásba.
Bár ma már nem kapható a Cardboard, a változó minőségű utánzatokat bármelyik online piactéren beszerezhetjük.
A Cardboard megszűnésével több más szolgáltatás is a temetőben végezte. Például az Expeditions és a Tour Creator is, amelyek a virtuális világban tett túrákra szakosodtak.
Google Loon (2011 – 2021)
Internet bárhol, bármikor – akár lehetett volna ez is a mottója a Google Loon projektnek, melynek keretén belül 3G-s mobilinternetet sugároztak volna hatalmas léghajókról.
A projektnek rengeteg nehézséggel kellett megküzdeni: kezdetben nem tudták egyhelyben lebegtetni a légballonokat. Erre jött az ötlet, hogy az űr határához közel helyezik el őket, ahol kevésbé erős szelek fújnak, és még a távoli vezérlést is megoldották.
Részeredményeket sikerült elérni a projekttel, például 2017-ben két, egymástól 100km-re lévő légballon között két órán keresztül képesek voltak fenntartani egy 155Mbps sebességű kapcsolatot. 2020 októberében a Loon egyik ballonja 312 napig volt egyhuzamban a levegőben.
Mindezek ellenére nem tudták pénzzé tenni a projekt eredményeit. A cél ugyanis az volt, hogy újabb milliók jelenjenek meg az Interneten, mint felhasználók és fogyasztók. Csak hogy a kiszemelt területeken gyakran az átlagember számára megfizethetetlenül drága lett volna egy ilyen szolgáltatás.
Bővebben a Google Loon projektről és annak végéről
Miért kaszál el a Google jól teljesítő termékeket?
Ahogy láthattuk fentebb nagyon különböző okai vannak, hogy egy-egy terméket miért kaszál el a Google, gyakran egészen jól teljesítőket is könyörtelenül a szoftvertemetőbe küld. Hogy ez miért van így, ahhoz szükséges megértenünk a Google filozófiáját.
Általánosságban elmondható, hogy a Google-nél minden felmerülő ötletet támogatnak, ha látnak benne fantáziát. Az ötlet megvalósítását kiadják egy csapatnak, hogy foglalkozzanak vele, majd piacra dobják azt és figyelik a felhasználók reakcióit.
Ugyanis a Google egyik alapelve, hogy papíron ugyan jól mutathat egy koncepció, de a való élet az igazi teszt.
Ha úgy látják, hogy nem harapnak rá a felhasználók, akkor teljesen elkaszálhatják a szoftver, viszont sokkal gyakoribb az, hogy finomhangolják a terméket. 1-2 évig még eszközölnek rajta változásokat. Ha ezek sem válnak be akkor már szinte biztos a kasza.
A nagy versengésben egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy lemaradjanak a versenytársak mögött, ezért tényleg mindent kipróbálnak. Ha egy idő után nem látják, hogy ez megtérülne, vagy profitot tudnának belőle generálni, akkor könyörtelenül elkaszálják, hogy az újabb ötlet kivitelezésére fókuszáljanak. Legtöbbször erre is hivatkoznak a hivatalos bejelentések alkalmával.
Előfordul az is, hogy hasonló célt szolgáló alkalmazásokat egybe vonnak, így például a Google Weather és a Google News is egybeolvadt, vagy történt az Inbox és Gmail esetében, vagy a Hangouts-szal is.
Mi lehet a következő kasza?
Az én meglátásom szerint a következő nagy kasza a Google Stadia lesz. Nagy sebbel-lobbal bejelentették a platformot, de egyre több olyan hír lát napvilágot, amely arra utal, hogy a platform maga haldoklik, vagy legalábbis abban a fázisban van, hogy a Google még lélegeztetőgépen tartja.
Bár folyamatosan változtatnak a Stadia-n, de valahogy csak nem akar betörni a játék streamelés világába. Ez pedig ismerve a Stadia üzleti modelljét nem túl meglepő. Az nVidia Now-val ellentétben ugyanis újra meg kell venni a játékokat, sokszor magasabb áron, ami sokakat elrettenthet a platformtól.
De ne vészmadárkodjunk! Igazából a Google Ads-on és a Gmail-en kívül szinte bármelyik termékét a temetőbe küldhető a Google, ha úgy gondolják, hogy már nem éri meg foglalkozni vele.
Killed by Google – az összes Google által elkaszált projekt listája