Hírek, cikkek, vélemények az informatika világából
Hibák mindig voltak és lesznek az egyes szoftverekben, hibamentes kódot nagyon nehéz írni. Ahogy a szoftver komplexitása nő, úgy nő a hibák száma is. Egy átlagos programozó, nagyjából 70 új bugot hoz létre 1000 sornyi kód leütésével, és kb 10-25 közé tehető az a mennyiség, amely a felhasználókig is eljuthat.
Az egész médiában végigfutott az a hír, miszerint a North Yorkshire-i önkormányzat egyszerűen betiltotta az utcanevekben az aposztrófok és egyéb speciális jelek használatát. Az ok: az adatbázisokban ezek tárolása problémákat okozhat. Ezért az önkormányzat úgy döntött, hogy számos utcát, teret és közterületet neveznek át, míg a nevezetesebbeknél egyszerűen elhagyják az
Manapság az IoT nem újkeletű dolog, és egyre több eszközt kötnek az Internetre, hogy távolról is lehessen vezérelni. Esetleg pusztán csak azért, hogy mobilapplikációval egybekötve lehessen valamilyen szolgáltatást eladni. Ez utóbbit tette a CSC ServiceWorks is, akik egyetemeken és hotelekben üzemeltetnek mosodákat. Az Európában és Észak-Amerikában is jelenlévő cég összesen
Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) súlyos hibát észlelt a t:slim X2 okos inzulinpumpa kezelésére szolgáló t:connect mobilalkalmazás 2.7-es verziójában, ezért sürgős riasztást adott ki. Ennek eredményeként a fejlesztők formálisan visszahívták ezt a verziót. A felhasználóknak azonnal frissíteniük kell az alkalmazást az Apple App Store-ból elérhető legújabb verzióra. Fontos
Elon Musk nemrég váratlant húzott, és átmenetileg korlátozásokat vezetett be a Twitter-en, a “nagymértékű adatgyűjtés és rendszer manipuláció” visszaszorítása érdekében. Az intézkedés értelmében az ellenőrzött profilok, napi 6000 bejegyzést olvashatnak, míg a nem-ellenőrzött profilok, napi 600 posztot tekinthetnek meg. Azok, akik pedig nem regisztrált felhasználók a szebb napokat látott közösségi
Időnként újra és újra felbukkan egy vagy több cikk a no-code/low-code megoldások nagyszerűségéről. Ilyenkor a szenzációhajhász cikkek sorra írják, hogy vége a fejlesztőknek, hiszen már nem is kell programozni. Aztán a másik tábor meg hülyeségnek nevezi az egészet. Biztosan van arany középút a kettő között, megpróbálom megtalálni ezt az arany
Sokan vannak, akik most szeretnének elkezdeni programozni, és a bőség zavarában nem tudják, hogy melyik programozási nyelvvel kezdenék. Számtalan szempont szerint kezdhetjük meg első, bizonytalan lépéseinket programozói karrierünket rögös útján: a fizetés, a programozási nyelv időt állósága, mennyi segítséget kapunk fórumokon (*köhög* Stackoverflow *köhög*). Ám ezeken túl van egy olyan
Tegnap fejeztük be a Stranger Things 4. évadának első felének megnézését a Netflixen, és a 6. részben van egy jelenet, amikor a srácok távolról behackelik magukat egy számítógépbe, és a kijelzőn mindenféle kódok jelennek meg. Fejlesztőként egyértelmű volt, hogy kikockáztam a jeleneteket, amikor mutatták a kódot, ezzel őrületbe kergetve kedves
Az elmúlt héten kétszer is belefutottam ebbe a témába, így gondoltam egy rövid blog bejegyzést megeresztek róla. Egészen konkrétan arról van szó, hogy a böngészők mostmár támogatják a loading=”lazy” tag-et, így mostmár – elméletben – elhagyhatók a lazyload-os JavaScript könyvtárak a projektekből. Munkahelyen code review során láttam azt, hogy az
Jó pap holtáig tanul, a jó programozó pedig a következő Unhandled Exception-ig, tartja az ősi dakota közmondás. A napokban visszatekintettem 1-2 projektemre, és rá kellett döbbennem, hogy bizony baromira túltervezettek lettek. Mi is ez? Hogyan estem ebbe a csapdába? Milyen veszélyeket rejt? Hogyan kerülhetjük el? Mi a túltervezettség? Túltervezettségről, angolul